Környezetszennyezés kontaktlencsével

Ahogy már évek óta, úgy idén nyáron is heves viták folytak világszerte a műanyag szívószálak és egyszer használatos műanyag poharak használatával kapcsolatban, és a műanyagmentes július is elkezdett teret hódítani a nyugateurópai országok és Amerika után hazánkban is.

Ennek keretében egyre több helyen próbálják meg minimálisra csökkenteni az egyszer használatos műanyag termékek használatát. Az idén Seattle lett az első nagyobb amerikai város, amely az élelmiszer-szolgáltatóknak meg is tiltotta ezen termékek terjesztését. Más nagyobb városok, például New York is követte Seattle példáját, a kaliforniai Santa Barbara pedig olyan messzire ment, hogy engedélyezték a magas pénzbírságok és a lehetséges börtönbüntetések bevezetését is.

A mai társadalomban a legtöbb műanyagot egy használat után eldobjuk, melyek ezután a hulladéklerakóba és a vizekbe kerülnek.  Csak az eldobott szívószálak 2000 tonna műanyag hulladékot jelentenek évente (az amerikaiak naponta 500 millió szívószálat használnak), amelyek igen ütemesen szennyezik tengereinket, óceánjainkat. Ez a mennyiség pedig töredéke csak a vizeinket szennyező 9 millió tonna műanyag hulladéknak.

Nem is gondolnánk azonban, hogy az eldobott kontaktlencsék is hasonló módon terhelik környezetünket, mint a szívószálak vagy bármilyen egyéb műanyag hulladék. Amerikában 45 millió ember használ rendszeresen kontaktlencsét, és mint tudjuk, ezeket a műanyag darabokat sem használják túl hosszú ideig az emberek. Néhányan havonta, néhányan hetente, sokan pedig naponta cserélik és dobják el elhasznált lencséiket. A kommunális hulladék közé dobott, vagy mosdóban kidobott kontaktlencsék pedig igen nagy környezeti problémát jelenthetnek.

Az American Chemical Society 256. Országos Találkozóján és Kiállításán bemutatott eredmények szerint évente hat-tíz tonna műanyag kontaktlencse kerül az Egyesült Államok szennyvízébe. Nem beszélve arról a pár ezer tonna lencséről, amely nem a vízben, hanem a hulladéklerakókban végzi. Ahogy látható, a kontaktlencsék eldobálása is hasonló mértékben környezetszennyező, mint mondjuk a szívószálak eldobálása. A szívószálak betiltása már megkezdődött, ugyanakkor egyelőre kevesen gondolnak arra, hogyan fékezhető meg a kontaktlencsékkel történő környezetszennyezés is. 

A szennyvízbe bekerülő kontaktlencsék, szívószálak és más műanyagok egyértelműen hozzájárulnak a mikroplasztik-szennyezéshez (A mikroplasztik olyan műanyagrészecske, mely 5 mm-nél kisebb, rendszerint a műanyag polimerek lebomlásából, aprózódásából származó partikulum vagy filamentum.) A mikroplasztik-szennyezés igen égető kérdés, hiszen már az ivóvízben és egyes élelmiszerekben is fellelhetők mikroműanyag részecskék, melyek így az emberi szervezetbe is észrevétlenül bekerülnek. 

Felmérések szerint az emberek csaknem 20%-a a WC-be vagy a lefolyóba dobja elhasznált kontaktlencséjét, mely a szennyvízben található mikrobákkal vegyülve meggyengül, és végül olyan apró műanyag szemcsék válnak le róla, amelyeket a mai szennyvízrendszerek nem képesek kiszűrni.

Mivel a kontaktlencsék és azok részecskéi sűrűbbek, mint a víz, ezért a víz aljára süllyednek, ahol végül a vízpumpák felszedik őket, és onnan szétszórják azokat, így kerülhetnek be az élelmiszerláncba is ezek a kis részecskék. Becslések szerint mintegy 8 trillió darab mikroműanyag szennyezi az USA vízi útjait naponta.

A mikroműanyag szennyezés ártalmas mivoltát már egyre több kontaktlencsét gyártó cég is belátja, és nem is egy kezdeményezés indult már el az utóbbi időben a kontaktlencsék újrahasznosítását illetően. A Bausch + Lomb (ONE by ONE Recycling Program) és a Johnson&Johnson (ACUVUE^®Contact Lens Recycle Programme) is elindított egy újrahasznosítási programot (sajnos még nem érhető el világszerte), melynek keretében begyűjtik nem csak a használt lencséket, hanem azok csomagolását is, és újrahasznosításra továbbadják.

Amelyik országban nem érhető még el ez a szolgáltatás, ott fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az elhasznált lencséket a műanyag gyűjtő szemetesekbe helyezzék a felhasználók, ne a WC-be vagy lefolyóba, és ne is a kommunális hulladéktárolóba. Így megakadályozható az, hogy a lencsékből a mikroműanyag bekerüljön vizeinkbe. 

Nagyon kényelmes persze a fogyasztóknak napi vagy heti szinten új pár lencsét használniuk, ezzel azonban irtózatos mértékben terhelik a környezetet. Akár azzal is csökkenthető a kontaktlencsékből származó szennyezés mértéke, ha a napi lencséről havi cseréjű lencsére váltanak a lencsehasználók, így a 2×365 db (kb. 950g műanyag) kontaktlencse helyett csupán 2×12 db (kb. 35g műanyag) lencse kerül személyenként a szemétbe, mellyel egy fő máris 706 db lencsével (kb 915 g műanyag) kevesebbet szemetel évente.

(Természetesen a kontaktlencsefolyadék doboza is műanyag, de még azt beleszámítva is kevesebb az éves szinten kidobott műanyag mennyisége a havi lencse használatakor, mint a napi lencsék használatakor.) Ha minden kontaktlencsés így tesz, és napi helyett havi lencsére vált, az hatványozottan környezetkímélő megoldássá válhat. A gyártó cégek is már tudatosan fejlesztik havi cseréjű lencséiket, hogy még kényelmesebbek és még hordhatóbbak legyenek hosszabb távon is, így valóban van már bőven olyan alternatíva, ami kiváltja a napi cseréjű lencsék használatát.

Emellett természetesen arról se feledkezzünk meg, hogy a szemüveg használata lényegesen környezetkímélőbb megoldás. Egy keretet ugyanis akár évekig is használhatunk, elég benne csak a lencsét cseréltetni, ha szükséges. Emellett a már megunt, lecserélésre váró kereteket akár el is ajándékozhatjuk, vagy rászorulóknak adományozhatjuk, így még a keretnek sem kell feltétlenül a szemétben landolniuk. 

Sok van még hátra addig, hogy megszűnjön a kontaktlencse viselésből származó környezetszennyezés, (ha egyáltalán meg lehet szüntetni teljesen), de minden kis lépés számít. És ha már 10 ember a napi cseréjű lencsék helyett havira vált, 7060 db lencsével kevesebb végzi a szemétben. Próbáljunk meg alternatívákat találni, járjunk nyitott szemmel, keressük az újrahasznosítási lehetőségeket, és vegyük ki részünket a műanyagszennyezés csökkentéséből. Ne csak látásunkat óvjuk, de környezetünket is!